zavartalan szülés, otthonszülés

Az anya elbeszélése:

„Általában óvatos ember vagyok, félek a fájdalomtól és a balesetektől, és rosszul viselem az egészségügyi intézményeket. Első gyerekem születése előtt már részt vettem két régi jó barát otthonszülésén, ahol alkalmam nyilt átélni fájdalmat és drámát (egy hosszúra nyúló, de szerencsére boldogan végződő szülési küzdelem formájában) csakúgy, mint lenyűgöző emberi jelenlétet és a szeretetet. Mindkét szülés annyira megérintett, hogy biztos voltam benne, én is otthon akarok szülni.

Az anya elbeszélése:

„Már amikor először vártam gyereket, tudtam, hogy nem akarok kórházban szülni. Nem voltam sokszor kórházban, de minden alkalommal bizonytalannak, elveszettnek és nagyon kicsinek éreztem magam ott. Rájöttem, hogy amikor megszülöm a gyerekemet, erősnek és magabiztosnak kell éreznem magam. Azt ellenben nem tudtam, hogy hol szül az ember, ha nem kórházban – akkoriban fogalmam sem volt más lehetőségekről.

Három gyermekem közül kettő otthon született és abban a megtiszteltetésben is részem lehetett, hogy egy intim és segítőkész csapat tagjaként részt vehessek mások otthonszülésénél is.